Ezt a fantasztikus mondatot 3 éve ismételgetem magamban, Bagdi Bella, rég nem látott barátnőm szájából jött ki ez a mondat. Erősen kalapált a szívem, mikor megértettem a mondat jelentését, ez a jel ahhoz, hogy komolyan vegyem. 🙂
Ez a mondat a mantrám, és mindaz, ami velem történik most, pontosan így került az életembe. 3 éve szintén Bella inspirációjára alkottam egy montázst. Olyan képeket vágtam ki újságokból, amelyek kifejezték azokat a dolgokat, amiket szívesen láttam volna az életemben. Már a montázs készítése közben is éreztem, milyen varázsereje van annak, amikor szó szerint megalkotjuk a jövőnket.
Minden képnek érzelmi energiája volt, amit felragasztottam egy lapra, és amikor elkészült a művem, szinte sugárzott a belevetített erőtől. Aztán kifüggesztettem a montázst egy olyan helyre, ahol minden nap a látókörömben volt. Néha azon vettem észre magam, hogy csak ülök, és bámulom… imádtam nézni. Ezerszer elmerültem azokban a képekben és ezerszer elolvastam azokat a mondatokat, amelyek ma valóra váltak: „A Nagy Utazás” vagy „Üzenetek egy másik világból” – ami most a blogom címe. 🙂
Igen, a Bali-létem is annak a montázsnak az eredménye, bár akkor még fogalmam sem volt arról, hogy Balira fogok jönni. Arról sem volt fogalmam, hogy hogyan fogok utazni, hisz sosem voltam anyagilag gazdag. Az Univerzum megoldotta, hogy ami felé kinyitottam magamat, az egy napon valóra váljon. A történetnek a csattanója az, hogy amikor rájöttem arra, Balin van most dolgom, másnap eladtam a házam (nem akárhogy, ketten is meg szerették volna aznap venni, így felfelé licitáltak, és jobb árat kaptam érte, mint amit reméltem :)).
Amikor költözéskor a montázst is becsomagoltam, akkor jöttem rá, hogy a képen valószínűleg egy indonéz nő ücsörög, és a tengert nézi. Talán éppen Balin készült a kép. Már csak két dolog maradt hátra a montázs képeiből… azaz lehet, hogy már csak egy! 🙂 Ne higgyétek el nekem, hogy ez működik! Inkább próbáljátok ki! 🙂
A tavalyi év utolsó és 2014 első napja egy csodás helyen talált. Candidasa mellett, a tengertől 5 méterre ültem a parton, onnan néztem a tűzijátékokat. Ez itt még nem olyan magától értetődően létező kelléke az év végének. Hisz a Szilveszter nem az ő ünnepük.
Az égi színpadon a természet is felvillantotta a fényeket, olyan villámlás volt éjfélig, hogy majd belevakultam a szépségébe. Éjfél után 20 perccel el kezdett esni, és két napig meg sem állt. A monszun esőt úgy kell elképzelni, hogy szünet nélkül dézsából ömlik a víz, a páratartalom 100 %, és a ruhák nyirkosak az emberi testen. Egyszerűen nem lehet szárazon megúszni! Először úgy próbáltam ezen segíteni, hogy a szobában a ventillátort a legmagasabb fokozatra vettem, arra gondolva, hogy a légmozgás majd a párát felszárítja. Totál megdöbbentem azon, hogy egy óra múlva azt tapasztaltam, még sokkal nyirkosabbak a ruháim. 100 % páratartalomnál a ventilátor belefújja a vizet a ruhákba! Így mindegy, hogy az esőben ázunk, a szobában párolódunk, vagy a tengerben úszunk. Ez utóbbit választottam, és most már tudok body-szörfözni is! (lesz buggy-board és szörf-deszka is később, miután kezdem megismerni a tengert, mert a hullámok nagyon odavágnak, ha nem jól helyezkedünk… ezernyi tanulnivaló van itt!) Hálistennek mindig olyan jó meleg az idő, hogy eddig nem bírtam megfázni. Viszont a ruháim penészesedni kezdtek, hiába aggattam ki őket… de legalább jól mutattak a színes textilek a falon.
Itt láthatjátok a szoba kiképezését, jellemző hogy a kinti levegőnek folyamatos bejárása van a szobákba, az állandó szellőzés miatt. Itt nem nagyon vannak zárt szobák a penész miatt (hacsak nem légkondis, de az jóval drágább). Épp ezért sok helyen a természet is bent van a szobákban. Ezek a srácok itt például a szobám falára felfüggesztett kép mögött laknak, bármikor be tudnak jönni hozzám. Bali nincs hüllők nélkül!
Nagyon bírom őket, ők egy szerelmespár, és a vicces hangjukon mindig derülök. Állítólag ez egy nagyon szerencsés jel, mármint hogy nálam laknak. De az is szerencse, hogy a kígyók nem tudnak ide felmászni, mert azt már kevésbé gondolnám mulatságosnak. Időnként találkozom velük útközben, azt beszélik az itteniek, hogy a kis világoszöldek és a nagytestű kígyók többnyire veszélyesek, azokat jó nagy ívben el kell kerülni. Este 6 után érdemes lámpával közlekedni, nehogy rálépjünk valamelyikre. Hát igen, Balin ez is benne van a pakliban, a rizsföldek a kígyók ideális tartózkodási helyei.
Legközelebb megmutatom nektek első alkotásaimat, és mesélek egy kicsit az alkotásban rejlő varázserőről, amiről könyvet írok, annyira izgalmasnak tartom! Induljon jól az évetek, és legyen sok tapasztalatotok abban, hogy ahol a szívetek, ott van a kincsetek!
ez győnyörü,gratulálok