Sosem gondoltam arra, hogy valaha nyáron, Ausztráliában töltöm a karácsonyt, épp úgy nem terveztem, ahogyan azt sem, hogy egyszer Balin fogok élni. Vannak dolgok, amit egy titokzatos sorsalakító erő vonz be az életünkbe anélkül, hogy tudatában lennénk, mi felé...
Ez a tűzvörös virágú fa fokozta fel újra azt az érzésemet, hogy a fák titokzatos lények. Megláttam Őt, a Tűzvirágfát, és én is tűzbe jöttem: megállított, megszólított, beszélni kezdett hozzám. A Falény megbűvölt első pillanatra. Azaz, jó kérdés, hányszor pillantottam...
Semmi kétség: beköszöntött a nyár… azaz az esős évszak. A rizsbetakarítás ezzel nem függ össze, ezt a képet csak a napi hangulat tükrözése miatt tettem ide, épp ezt követhettem figyelemmel a balkonról. De az már a „nyár” jele, hogy megnövekedett a levegő páratartalma...
Alice érezhette magát Csodaországban úgy, ahogyan én, mikor egy évvel ezelőtt Balira jöttem. Nem mondom, a mosolygó embereknek, a spirituális-művészeti élet intenzitásának, a tobzódó színeknek, varázsvirágok tömkelegének, bódító illatoknak, szokatlan ételeknek és...
Visszatérésem óta érzem, ahogy erőteljesen formálódom, kívül-belül az új helyzethez és környezethez alakulok. Olyan ez, mintha éppen újjászületnék… egy másik világban. Mintha a hazai környezet egyfajta Anyaméh lett volna, amelyből most egy egész más világba születek....
Sütiket használunk annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk Önnek a weboldalunkon. Ha továbbra is használja ezt az oldalt, akkor feltételezzük, hogy Ön egyetért vele.Ok