Erről most már muszáj írni… Végtelenül szabad, szinte ünnepi érzés, amikor hegyi falvakban motorozom. Mintha egy másik időszámításban lennék. Bali úgy van, ahogy tényleg Ő, a turizmus nélkül. Szeretek ezzel kapcsolódni. Errefelé ritkán járnak idegenek. Nem tudni, hová...
Engedem, hadd menjen” … énekli a Quimby. Talán nem csak én érzem úgy, hogy egy korszak vége és valami újnak a kezdete érzékelhető a világban. Balin is ezt tapasztalom. Mintha a covid miatti 2 éven át tartó kapuzárás lett volna a váltó, mely új irányt...
2020. Július elején hagytam el Balit abban a reményben, hogy hamarosan visszatérek Ubudba, amikor vége lesz ennek a covid-őrületnek, és újra rendesen járnak repülőgépek. Tisztában voltam azzal, hogy jóval tovább is maradhatok távol balinéz otthonomtól, mint 2-3 hónap,...
Nem az első eset mióta Balin élek, hogy készültség van valami előre bejósolhatatlan esemény miatt, mint most a koronavírus járvány. Két és fél éve a vulkánkitörés, majd földrengések ijesztgették a szigeten tartózkodókat, most pedig Bali is osztozik a világválságot...
Amikor rábólintottam, hogy Lombok szigetre megyek egy hétre önkéntes segítőnek, azonnal megkérdőjeleztem a döntésem: Én normális vagyok? Aztán rájöttem, hogy a szó hétköznapi értelmében nem egészen. 😀 Így becsuktam a szemem, hogy magamba nézzek: minek megyek én ilyen...
Sütiket használunk annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk Önnek a weboldalunkon. Ha továbbra is használja ezt az oldalt, akkor feltételezzük, hogy Ön egyetért vele.Ok