Balit úgy emlegetik mostanában, mint a globális spiritualitás modelljét, ahol a helyi balinéz-hindu vallás jól megfér a külföldről érkező, a vallások keretein túllépő spirituális világgal. Bali csak egy pici szigete a vallási szempontból is sokszínű Indonéziának, de mégis olyan egyedi, mintha külön országot képviselne.
Nemrégen Serangan-szigeten jártam, mely még csak a nyolcadik az indonéz szigetvilág több, mint 15 ezer szigete közül, melyekből próbálok annyit megismerni, amennyire lehetőségem adódik. Kiszámoltam, hogy majdnem 48 évbe kerülne, ha minden nap betehetném a lábamat Indonézia egyik szigetére. Hiába egy országhoz tartoznak, mégis nagyon eltérőek a szigetek kulturális-vallási szempontból is. Bali egészen más, mint Jáva, de West-Pápua vagy Borneo indonéz részétől még inkább különbözik. Kormányzó legyen a talpán, aki egy ilyen országot egységként képes kezelni!
„It is different, but it is One.” – közli az indonéz nemzeti mottó, irányt mutatva az emberek gondolkodásának: Különböző, de mégis Egy. Egyszerű, tömör, hatalmas mélységű mondat, amelyben minden benne van. Érthetjük úgy, hogy különböző dolgok Egybe rendeződnek. De jelentheti azt is, hogy az Egy benne rejlik a még oly különböző dolgokban is. Ha nem ragadunk bele EGYediségünk különbözőségébe, és az egónk által behatárolt gondolkodás határain sikerül túllépnünk, akkor felismerhetjük, hogy csak a felszínen, a Látható Világban tűnünk különbözőnek, és ebből kifolyólag egymás riválisainak vagy épp ellenségeinek. A lélek láthatatlan világának mélyebb szintjén felfedezhetjük, hogy az Egy megnyilvánulásai vagyunk. Mindenki Egy, és ezért rendben van, ha különbözőképpen nyilvánul meg a látható világban. Elvontnak tűnik? Pedig Egy-szerű. Mindennapi szinten mégsem könnyű megfogni, hogy ez mit jelent. Pedig valahol ezen múlik az életünk. Megértjük-e, megtapasztaljuk-e, tudatában vagyunk-e, hogy minden Egy – ez a spiritualitás lényege. Indonézia mottója bölcsességről tanúskodik. Lehetne az emberiség mottója is.
Balin találhatunk olyan példákat, amelyek az egységet hangsúlyozó eszmét közvetítik. A napokban hívta fel a figyelmemet egy kedves ismerősöm Bali egyik olyan szimbólumára, amely szavaknál jobban mondja el, mi az Egy.
Nusa Dua mellett, egy dombtetőn található a Puja Mandala, amely első ránézésre távolról egy elvarázsolt kastélynak tűnik, közelebbről szemlélve azonban a Föld békéjének szívmelengető modellje. Az eklektikus stílusú házkomplexum valójában Indonézia öt legelterjedtebb vallásának templom-együttese. A buddhista, hindu, katolikus, protestáns, és az iszlám vallásokat képviselő templomok békében állnak egymás mellett, tükrözve ezzel Indonézia vallási toleranciájának szándékát, és egyben Bali multikulturális nyitottságát is. A Balin látható példa az emberiségben rejlő KÖZÖSSÉG-et, az Egységet is kifejezi a különböző vallások templomainak egy helyre építésével. A világnak szóló szimbolikus üzenet gyönyörű – még akkor is, ha sajnos a valóságban Indonéziának is vannak olyan részei, ahol a különböző vallások békés egymás mellett élése nem működik. (foto: http://hobirumah.ga/)
Balin béke van. A sziget különleges energetikáját meghatározó jelenségeket többször próbáltam kifejezni blogomban. Vannak árnyoldalak és ellentmondások itt is, de az ünnepi ceremóniák, napi rituálék, az emberek szelídsége, a természet közeli életmód, a művészetek mindennapi jelenléte, a szimbolikus világlátás, a természet ereje és szépsége mégis olyan környezetet teremt, hogy az emberek spirituális élményekért is felkeresik Balit.
Ha a szó hétköznapi értelmében spirituális élményeket szeretnénk kapni, akkor Ubud kitűnő célállomása a spirituális útkeresőknek, a tisztulásra, tudati fejlődésre törekvőknek. Nem csak Bali misztikus karaktere, hindu-buddhista tanításai vagy a történelmi szent helyeinek energiája segíti a tudati tisztulást, de jó esetben egy helyi paphoz, gyógyítóhoz, a titkos pálmalevél könyvbe (lontar) leírt láthatatlan világ energiáinak tudományában jártas baliánhoz (sámánhoz, orvosságos emberhez), egyéb spirituális mesterhez is odavezethet a sorsunk. El lehet menni egy guruhoz, különleges médiumi képességekkel rendelkező szent asszonyhoz, aki beavat minket saját életünk rejtett misztériumába, utalásokat tesz a múltunk, jelenünk, lehetséges jövőnkre vonatkozóan. Nagy a választék, érdemes saját megérzéseinkre hallgatni, szükségünk van-e ilyesmire, és ha igen, akkor kit válasszunk (érdemes utánajárni). Vannak népszerű „gyógyítók”, mint például az Eat Pray Love filmben is szereplő guru, Ketut Liyer – de őt már ne keresse senki, 2016. júniusában elhunyt. Fia folytatja a praxist. (Most min csodálkoztok, neki is meg kell élni valamiből! )
De például saját szememmel láttam sántikálva vánszorgó lányt, aki a fenti képen látható Tjokorda Rai balinéz gyógyító (nagyon fájdalmas) kezelése után szaladni is tudott (gondolom nem a pánik miatt). 🙂 Viccet félretéve, tényleg meggyőző volt a lány boldogsága, amint 15 perc alatt meggyógyulni látszott. Az Ubud környéki taxisofőrök többsége tudja a hozzá vezető utat, ha el akartok hozzá látogatni. Bejelentkezni nem lehet előre, szépen ki kell várnia sorunkat. Az alábbi kép egy barátom hatékony és sikeres pár perces gyógyítását illusztrálja egy másik gyógyítónál… túlélte, jobban lett tőle ő is. Elérhetőségét szívesen megadom.
Vannak még a rövidebb-hosszabb távon itt tartózkodó külföldi gyógyítók-segítők, szellemi-lelki vezetők is, akik a nyugati módszereket, tudást ötvözik a keleti technikákkal és tanításokkal. Temérdek különféle jógairányzat képviseli magát a szigeten, jógaközpontok, jóga-tanfolyamok, jógás elvonulások, a jógára ráépülő különféle termékek ingerlik a jógában utazókat. Ehhez mindjárt hozzá is kapcsolódik az egészséges életmódot, étkezést tanító well-being irányzat, hisz ez többnyire együtt jár a jógával. Organikus termékeket árusító üzletek, éttermek, főzőtanfolyamok, bemutatók, fesztiválok kínálják magukat lépten-nyomon, csupa életminőség javító testi-szellemi eleség vár felfedezésre. A testi-lelki tisztulásra számtalan lehetőség van, ha már egy kicsit kiismerjük magunkat a helyi lehetőségek – néha rejtett – világában: gyógynövényekhez, gyógyitalokhoz és ételekhez juthatunk hozzá könnyen, detox-programok, gyógyközpontok, változatos és ráadásul megfizethető masszázsok között lehet válogatni, de idesorolható a szent fürdők és patakok lélektisztító hatása is különféle rituálékon keresztül. Tanfolyamokat, egyéni terápiákat, spirituális, kulturális, művészeti fesztiválprogramokat, a fenntartható fejlődést demonstráló, és öko,- bio,- permakulturás gazdaságok modelljeit is megtalálhatjuk, sorolhatnám sokáig, mi minden jó összpontosul itt egy kisvárosnyi területen. Tanítók, mesterek, tanítványok, az emberi tudatosság növekedését szolgáló energia- és lélekgyógyászok, alternatív orvosok, jógaguruk, környezettudatos életmodell kialakító “zöld-vezetők”, környezetvédők, kreatív gondolkodók és kivitelezők, művészek találkozópontjává vált a sziget (akik általában további vándorokat vonzanak Balira).
A spirituális élmények keresése sok embernek belső szükséglet, ezek megerősítéseket adhatnak, rávilágíthatnak életünk folyamára, hatással lehetnek akár még a sorsunkra is. De ilyen élmények nagy részéhez nem csak mások révén juthatunk, hanem a figyelmünket befelé fordító tevékenységek során is. Teljesen egyéni módja lehet annak, hogy megérezzük az Egy-hez tartozást. Van aki például kerti munka közben juthat el abba szférába, ahová mások meditációval vagy épp (nem verseny) futással. Ha ezt a megtapasztalt Egy-ség érzést engedjük életünkben irányadóvá válni, akkor az életünk egyfajta áramlattá változik, magasabb frekvencián kezd működni, felismerjük egymást, és rátalálunk a közös nyelvet beszélő társakra és kapcsolatokra, melyet az együttműködés, barátság, tolerancia, elfogadás, empátia jellemez.(Putu Wirantawan rajza alább)
Ez a közös nyelv és az együttműködő – nem pedig egyéni érdekeket szolgáló vagy versengő, egymást megkülönböztető – emberi kapcsolatok kialakítása lehet a globális spiritualitás egyik ismérve. Nincs szükség hatalmi harcokra olyan emberek kapcsolatában, akik egymást partnernek kezelik az emberiség felébredésének ügyében. Ehhez természetesen alapvető a saját személyiségünk érettsége is, ami nem csak az életkortól függ, hanem sokkal inkább attól, hogy az ÉN-központú gondolkodási szintet meg tudjuk-e haladni. Nem csak a mi csapatunk jó és igaz, de a másik is. Egy csapat vagyunk, mi emberek. Ez a fajta szemlélet akár már fiatal korban is kialakulhat, de gyakran idős korban sem jut el idáig sok ember.
Úgy tűnik, a globális spiritualitást az termeli ki, hogy a világban növekszik a káosz, egyre több emberben szólal meg a riasztócsengő, az emberiség a Föld riasztó visszajelzéseivel és betegségtüneteivel szembesül, mintha nem jó irányba haladnánk, és akik látják ezt, azok próbálják megállítani, lassítani a félrevivő folyamatokat, sokan húzzák már a féket és olyan irányokba próbálják terelni az emberek figyelmét és tudatos törekvéseit, amely a Föld lehetséges túlélését, és egyben az emberi tudatossági szint emelését szolgálja. Nehéz tisztán látni a mai világban, de a jelek alapján az emberiség hatalmas tömegű hajója zátony felé sodródik, ha nem ébred fel még sok-sok ember idejében. Jó lenne olyanoknak kormányozni a hajót, akik ébren vannak és a helyes irány felé forgatják a kormányt. Egyenlőre úgy hisszük, hogy mindenki a maga kis csónakjában evez, és majd úgy is megmentjük egymást, ha baj van.
De valójában ez csak látszat. Nem tudjuk megmenteni egymást, ha túl sok csónak kerül bajba. Jó lenne, ha minél több ember tudná, hogy valójában egy hajóban evezünk, egy Egy-ség részei vagyunk, és mindenkinek a cselekedete, de még a szándéka is sokat számít.
Az emberiség érettségét katalizáló globális spiritualitás terjedése annak jele, hogy egyre több ember akar látóvá válni, nem akarnak sodródni olyan irányba, melyet nem éreznek belül jónak, értelmet akarnak találni a káoszban. Az életünk értelmességét pedig magunk tudjuk meghatározni. Bármi értelmessé teheti az életünket, ha Egy-Éni tevékenységünkkel az Egy-séget tudjuk szolgálni. Ha akármilyen pici résszel is, de hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a hajó jó irányba menjen, elkerülje a zátonyt. Talán ennyi, amit tehetünk mi, “kisemberek”. De talán épp a kisemberek tudják a világ kormánykerekét jó irányba tekerni láthatatlan hatásukkal, míg a “nagyemberek” a fejünk fölött egymással küzdenek a hatalomért – természetesen azok érdekben látszólag, akiket képviselnek. Nekünk nem kell harcolnunk, főleg nem egymás ellen, mert csak energiát, időt vesztünk. Vagy ha mégis, akkor békésen.
Lelkünk mélyéből felfelé épülő szellemünk magasán univerzális templom van bennünk, mely arra vár, hogy felfedezzük és “használjuk”, kapcsolatba kerüljünk az Egy-gyel, Egy-Mással. Néha a templomot Egy-Más szemében visszatükröződve láthatjuk meg. Ilyen csodás pillanatokban bizonyítékot kaphatunk arról, hogy Egy-hez tartozunk. A Belső Templom valamennyi lélek találkozóhelye. Ennek a Templomnak nincs vallása, nincs meghatározott formája – mindenkié. Egyedül Belső Templomunkon keresztül tudunk békésen kapcsolódni egymáshoz, és a Földhöz – én ezt érzem globális spiritualitásnak.
0 hozzászólás