A Galungan ünnepi körnek az eredete a múlt homályába vész, ám a Nyepi mellett ez a balinézek legjelentősebb ünnepe, mely 10 napon át tart. Ha az előzetes készülődéseket és utólagos lecsengést is hozzászámítjuk, akkor ez még ennél is több. Nem is csoda, ha úgy tapasztaljuk, hogy a balinézek élete folyamatosan az ünnepek körül forog.
Minden ünnep és vallási rituálé, szobor és alkotás, díszítés, de a balinéz tradicionális élet valamennyi eleme (is) szimbolikusan értendő. A Galungan ünnepe is egy univerzálisan az emberi pszichébe ágyazott működési elvből gyökeredzik, nevezetesen a pszichének abból a törekvéséből, hogy a káoszból rendet teremtsünk. A Rend – Dharma szanszkritul – az egyetemes törvényszerűség, mely mindent áthat a létező világban, egy olyan alapelv, melyet ha felismerünk, akkor értelmet és harmóniát, rendet tud hozni az életünkben. A hindu vallási rendszer a Dharma fogalmán alapul és az életet a természetes, nem ember alkotta világ működési elveinek megértésére alapozza, amely az örök igazságot, magát az életnek az elvét követi. Ezt a Rendet az ember már kezdetektől fogva, ösztönösen érezheti (hiszen ennek az értelmes, természetes Rendnek az alapján létezik az ember is), de ahogy az öntudata erősödik, egyre inkább tudatában lehet a Dharmának és tudatosan még inkább elősegítheti a saját és mások életében a természetes Rend elve szerinti működést.
Ugyanakkor létezik a Renddel ellentétesen ható elv is, ennek neve Adharma, mely a Rendből eredő törvények ellen hat. Ezek a törvények nem azonosak a jogi értelemben vett törvényekkel, melyeket ember alkotott. A Renddel ellentétes, nem harmonikus, természetellenes, például káoszt és bajt, életellenes cselekvést okozó viselkedésben nyilvánul meg az Adharma.
Ez a két erő folyamatosan jelen van az élet minden szintjén, senki nem kerülheti el a saját személyes életében sem a két elv megjelenését. A Kis Világ (vagy mikrokozmosz, ami bennünk rejlik) és a Nagy Világ (makrokozmosz, amit kívül találunk) folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, érezhetjük, hogy melyik erősödik éppen fel és melyik erő jelenléte intenzívebb.
Galungan ünnepe azért a legjelentősebb Balin, mert ez a nap fejezi ki a Dharma győzelmét az Adharma felett. A Dharma győzelméhez először is magunkban szükséges felismerni a diszharmonikus működést, a káoszt. Ez nem mindig sikerül, mert sokszor a külvilágot tartjuk saját belső feszültségeink és káoszunk forrásának. A saját személyiségünk érettségének következménye a Dharma melletti tudatos elköteleződés, és hogy a saját életünkben, “kis világunkban” rendet tegyünk.
Ezt azonban a káosz erői akadályozzák. Ez a dolguk. Ennek a belső-külső harcnak például szimbolikus kifejeződése a Galungan napja előtti 3 nap. A végső győzelem előtt a káosz erői 3-szor is megpróbálják megkísérteni a Rendre törekvő embert. Sang Kala Tiga vagy más néven Bhuta Galungan, a káosz és a démoni erők ura ekkor a földre száll, és különféle módokon próbálja éreztetni a hatását. Épp ezért a Galungan előtti 3 napban fokozott éberségre van szükség a helyi tradíciók szerint.
Rengeteg apró szokás és rítus, előzetes készülődés történik a Galungan előtti napokban, mely a helyiek Rendre törekvését mutatja. Valóságos rendrakás, rituális szertartások, speciális ételek készítése vagy a díszes bambuszpóznák (penjorok) felállítása jelzi az ünnepre készülődést.
A szellemi háttere ezeknek a cselekvéseknek arra utal, hogy az ember tudatosan felveszi a harcot a belsejében zajló destruktív, rendellenes, diszharmónia irányába vivő erők hatásával. Még a gyermekek is bevonódnak a rendrakásba, többször lehet majd látni az utcákon kis srácokat, akik Barong bőrébe bújva (a balinéz legfőbb JÓ megtestesítője oroszlánszerű alakban), gongok és egyéb zeneszerszámok kíséretében vonulnak végig az utcákon, szimbolikusan a tér energiáját tisztítják ezzel (amiért cserébe néhány ezer rúpiát is elfogadnak 😉 ). Galungan jelentése maga is azt jelenti, hogy harc, amely a Dharma, győzelmével végződik.
Ez az ünnep is 210 naponként ismétlődik, ennyi a Pawukon kalendárium szerint egy év. Soha nincs annyira díszes Bali, mint ezeken a napokon. Nem csak az utcákat, templomokat, de az otthonokat is speciális díszítésekkel látják el. Megnövekedett számú virágfelajánlások, rituálék teszik a sziget atmoszféráját még emelkedettebbé ezekben a napokban. Így fogadják az isteni sereget és az ősök visszatérő láthatatlan energiáit, mely valójában a Galungan ünnep csúcsa.
Sokan tévesen ítélik meg Balit, amikor a számos, különféle isteneket ábrázoló szobrokat, alkotásokat látják és azt gondolják, hogy Balin többistenhit van.
Azonban a valóság az, hogy Isten itt is EGY.
Ez kifejezhetetlen. Ami kifejezhető ebből, az istennek a különféle megnyilvánulásai, arcai, melyet a földi halandó már „kézzel foghatóbban” képes felfogni. Az egyetlen Isten különféle istenek formájában képes megnyilvánulni a Földön, melyek hierarchikus rendben élik örök életüket a mennyei szférában. Ám Galungan napján úgy tartják, hogy megnyílik egy csatorna és az istenek földre szállnak. Sőt nem csak az istenek, hanem azon ősök lelkei is, akik most meglátogatják halandó testben lévő rokonaikat. Ezért is van a nagy ünnep, nem csak a győzelmet, hanem a Láthatatlan Világ vendégeinek érkezését is ünneplik ilyenkor. 10 napon át lesznek jelen az istenek és ősök, majd távoznak. Ez az utolsó nap lesz Kuningan napja. itt és még itt is olvashattok egy kis összefoglalót a prominens vendégek egy részéről, akiket Galungan napján üdvözöl a sziget lakossága.
0 hozzászólás