Mióta kitört az Agung vulkán, azóta valószínűleg ez a legközpontibb téma Balin. A bizonytalanság miatt a turisták nagy része elhagyta a szigetet. Bali elcsendesedett. Nap, mint nap ránézünk a hegyre, vajon változott-e, mik a hírek. Többször eszembe jutottak korábbi álmaim is, melyekben láttam az Agung kitörését. Mégsem érzem úgy, hogy emiatt el kéne hagynom a szigetet.
Balin 3 aktív vulkán is van: az Agung, a Batur és a Bratan. Nevezhetnénk a vulkánok szigetének is, de idáig valahogy inkább az „Istenek szigete” , az „Ezer templom szigete” a „Művészetek szigete” elnevezések voltak a köztudatban. Ezek a vulkánok részei a Tűzgyűrűnek, a Csendes Óceán partjainál patkó alakban futó térségnek, mely 452 aktív vulkánt ölel fel. A Föld rengéseinek 90 százaléka ebben a patkó alakú térségben történik, és a Föld vulkánjainak 75 százaléka ebben a tüzes gyűrűben található.
Itt Ubudban több társammal felfigyeltünk arra, milyen szélsőségessé vált az éghajlat az utóbbi egy-másfél évben. Idén egész évben jellemző volt a sok eső. Az éghajlatváltozás sok emberben kérdőjelet kanyarít.
Bali lakossága kezdetektől fogva a vulkánokkal él együtt, a tenger, a dzsungel, és a különfél természeti jelenségek életük egyik meghatározója. Ezért is olyan ösztönösek az itt élők, A Vulkán és az Ember itt még uganabba az EGYségbe tartozik. Nekik ez a sziget az otthon, nem tudnak elmenni, ha az Agung vulkán háborog. Számukra a kinti világ jelenségei nem egyszerűen a Természet produkciói, hanem jelzések is egyben, amelyek az isteni világból jönnek. Mert ahogy kint van, úgy van bent is. De hogy valójában milyen jelentősége van Balin annak, hogy az Agung vulkán háborog? Sokkal több annál a kedvezőtlen változásnál, mint hogy több tízezer embert kitelepítettek és a turizmus csökkenése miatt nehezebbé válik a megélhetés.
Az Agung vulkán nem csak egy lenyűgöző hegy, mely a legnagyobb Balin (3031 m), hanem maga az Isten lakóhelye, a Szent Hegy, de akár maga az Isten szimbóluma is. Minden, ami szent, az Agung-hegy felé mutat. Ha az Agung morgolódik, akkor az az Isten elégedetlenségét mutatja. Mivel a balinézek nagy része hindu, így az isteni világhoz és az ősökhöz való legközvetlenebb kapcsolódásuk a Természet erőin keresztül történik.
Még sok emberben elevenen él a legutóbbi vulkánkitörés emléke 1963-ból, amikor olyan nagyerejű volt a kitörés, hogy a vulkán közelében tartózkodó közel 2000 ember halálát okozta. A Hatalmas Hegy (Gunung Agung) sztratovulkán, amely nem tör ki gyakran, de ha mégis megtörténik, akkor nagy erejű kitörésre lehet számítani. Tüzes kő és hamueső, gázok, masszív, gyorsmozgású láva jár a kitöréssel. Az Agung pusztító ereje már jól ismert, épp ezért 10 kilométeres körzeten belül most sem lehet tartózkodni.
1963 nem volt egy jó éve Indonéziának, ökonómiai problémák, élelmezési gondok, növekvő politikai bizonytalanság jellemezte. Az előző évben a források szerint a patkányok tömege árasztotta el a rizsföldeket, jelezve a közelgő katasztrófát. AZ ország számos meghatározó alakja elérkezettnek látta az időt egy hatalmas megtisztulásra, mely változásokat hoz. Az indonéz kormány akkori vezetője, Sukarno a turizmus fejlesztésében látta a kivezető utat, ezért Bali vallási és művészeti turizmusát állította a középpontba és meghívta a Pacific Asia Travel Association képviselőit, hogy tartsák Balin az összejövetelüket.
A nyitó ceremónia a Besakih anyatemplomnál volt megtartva az Agung hegyen, mely abban az időben szintén vulkáni aktivitást mutatott. A szertartás sűrű füsttel és hamufelhővel kezdődött, majd a leírások szerint hamarosan olvadt kövek és szitáló tüzes láva került a levegőbe. A ceremónia katasztrófába torkollott, és ezzel egyértelmű jelet kapott a kormányzó az isten nem tetszéséről. Az anyatemplom csodával határos módon szinte teljesen érintetlen maradt, a lávafolyam kikerülte a balinézek legfőbb templomát. Az 1963-as évből tanulva idén a vulkán veszélyeztetett körzetéből időben kitelepítették az ott lakókat.
Az EGYségben való gondolkodás fókuszba helyezi a kinti és benti világ párhuzamait és egybeeséseit, az analógiákat, szimbolikus jelentőségeket fedez fel. A tudományos gondolkodás inkább elelnőrizhető ok-okozati, logikai gondolkodáson keresztül közelíti az Egységet. E két nézőpont összeegyeztetése nagyon fontos lenne a mai világban, mert egyik sem több vagy kevesebb a másiknál. Így többféle nézőpont is megjelent a vulkán történéseivel kapcsolatban.
Az tény, hogy az évek folyamán természetesen Bali is változik, mint minden a világon. Ám ha megnézzük a változás irányát, akkor mégis az történik, hogy a turizmus növekszik, ezzel együtt pedig elképesztő mennyiségű új épület, hotelek, apartmanok nőttek ki a földből, lecsökkentve ezzel például a dzsungel és a rizsföldek területét. A turizmus növekedése hatalmas anyagi befektetéseket ösztönöz a jövőben is. Egyre jellemzőbb, hogy nem a turista alkalmazkodik a helyiek lehetőségeihez, hanem a helyiek néha erőn felül, kölcsönök felvételével iparkodnak eleget tenni a nyugati típusú és színvonalú kiszolgálásnak, újfajta ételeket kezdenek főzni, autókat vásárolnak hitelre, próbálnak a növekvő igényeknek eleget tenni, mely egyre nagyobb anyagi nyomással nehezedik rájuk. Sokan próbálják még összeegyeztetni a helyi világ stílusát és karakterét a külföldi igényekkel, de egyre több helyről kiszorulnak a Bali értékeit közvetítő szobrok, festmények, építészeti megoldások, elárasztják a nyugati élettel együttjáró felszerelések, technikai eszközök a szigetet, növelve a természetbe vissza már nem épülő szemét mennyiségét, mely hatalmas probléma Balin. A nagy anyagi nyomás miatt sok balinéznek választaniai kell, ceremóniára megy vagy dolgozik. A szertartások még mindig első helyen állnak sok helyinél a munkával szemben, ám a külföldi befektetők már nem olyan elnézőek mint korábban. Egyre több helyi inkább kifizeti a ceremóniák miatt ráeső költséget, és a munkát kénytelen választani. Bali westernizálódik. Lehetne még sorolni annak a folyamatnak a láncszemeit, amely az elanyagiasodáshoz vezet. A múlt üzenete szerint ez az istennek nem tetsző változás. Az anyagi világ erősödik a spirituális-isteni világ rovására. Márpedig Balin a balansz fenntartása nagyon fontos. És mi lehet az, ami képes visszafordítani azt a fajta turizmust, amely az anyagi világ malmára hajtja a vizet? Ki, ha nem az Agung-vulkán, a sziget istene mordulna fel, figyelmeztető szürke füstöt pöfögve olyan magasra az égbe, hogy világra szóló hír legyen!?
A balinézek többsége a vulkáni aktivitást Isten megnyilvánulásának tartja, mivel sem a növekvő turizmus, sem az Agung hegyen történő bányászat erősödése nem üdvös az isteni világ szemében.
Talán egy hatalmas, minden eddiginél nagyobb szabású tiszteletadás képes az Agung vulkán morgolódását csökkenteni? Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a turizmusnak milyen formában és mekkora mértékben lehet terhelnie ezt a szigetet.
Ha az Agung mégsem fog további kitöréseket produkálni, akkor a vulkáni hamu eloszlik majd, a repülőgépek úja szállni fognak, a kitelepítettek visszaköltöznek, az emberek visszatérhetnek a megszokott dolgaikhoz és minden folytatódik tovább, a turisták újra megindulnak. Talán sokan megértik a jeleket, amelyet az isteni világ küld. De ha nem, akkor is hamarosan elfelejtik az emberek a történteket – a legközelebbi hasonló esetig.
Ám ha mégis lesz nagy kitörés, az annak a jele, hogy Balinak változnia, változtatnia kell, hogy újra az isteni világ tetszésének megfelelő életet teremtsenek a sziget lakói. Félő, ha nem teszik, akkor megszűnik az a csodás energia, amely miatt Bali annyira különleges pontja a Földnek. Ez a csatorna nem szabad, hogy elduguljon! A jövő megmutatja majd, hogy a változás végbemehet katasztrófa nélkül is – vagy sem.
Forrás:
0 hozzászólás